A székely nyelvlecke magyaroknak című videó után gondolkodtam el azon, hogy mi hogyan is beszéljük a magyart. Mármint otthon. Amikor felkerültem Pestre, sokszor mondták, hogy tájszólásban beszélek, pedig nekem, és a környezetemnek ez sosem tűnt fel, mi inkább a falusiakra szoktuk ezt mondani.
Hogy pontosan melyik nyelvjárásról is van szó? A nyugatiról. Néhány főbb jellemzője:
- nyílt szótagok: ó és ú helyett uo és üö;
- két e: rövid (ë) és hosszú (e);
- é helyett ie;
- í-zés;
- a tőszavakban kissé ö-ző (föcske, föst, köll, lepödő) az e helyett;
- i az első szótagban í (níz, nígy, szíle);
- l előtt a mgh. zárt szótagban zártabbá válik, és az l nem hangzik (uoma = alma, abbu = abból);
- zöngésedik az elől álló msh. (ödven = ötven);
- ly helyett l (luk, góla);
- n helyett ny (csinyál, szappany);
- szóvégi ny helyett n (asszon, legin)
- msh.után j nem állhat, ha zöngés msh, akkor j helyett gy követi (borgyu = borjú);
- ha zöngétlen msh., akkor j helyett ty követi (kalaptya = kalapja);
- a szóvégi msh. rendszerint zöngétlen (hasáp = hasáb);
- szókezdő j helyett gy (gyelül = jelöl);
- zs-zés (vazsi, Vazsvár);
- helyhatározó ragok: -bu, -bü, -ru, -rü, -tu, -tü vagy –bul, -bül, -tul, -tül, -rul, -rül.
- zsuroló
- bicskelekvár
- mácsik
- málna / Jaffa
- rizsa
- acskó
- Hitlerszalonna
- kulló
- tixó
- böszme
- kánna
- lönek
- benek
- nyöstiny
- bosztohó
- vájling
- kirántott (hús)
hello én tudom a málnát, a rizsát, a kullót (bár mi küllőnek mondjuk) meg a vájlingot :D
VálaszTörlés@ rena: muhaha... a küllő és a kulló nagyon nem ugyanaz :D:D:D
VálaszTörlés