A nyár leginkább várt eseménye a Szegedi Szabadtéri Játékok volt. Eltökéltem ugyanis, hogy én márpedig egyszer elmegyek a szabadtérire, mert már annyian mesélték, hogy ilyen jó, meg olyan nagy élmény. Eredetileg a Bajazzókat szemeltem ki, de akkor indultunk táborozni - amiből végül kicsit más lett. Sebaj, akkor nézzük a Mágnás Miskát. Vettem jegyet - júniusban már alig lehetett kapni több jegyet egymás mellé, így a második sor jobb szélén ültünk végül - ami közel sem volt olyan rossz hely, mint gondoltam.
Szóval eljött a nagy nap, augusztus 17. Este hét felé értünk Szegedre, úgyhogy volt időnk egy kicsit sétálni az előadás előtt - utoljára valamikor általános iskolás koromban jártam egyszer Szegeden. Kellemes város, hangulatos, tele emberekkel, de mégsem zsúfolt. Szépen felújított házak, utak vannak a belvárosban, és van villamos! :)
Az előadás ugyan kilenckor kezdődött, de fél kilenctől már el lehetett foglalni a helyeket. A nézőtér megtelt, ami nem kis teljesítmény, mert négyezer(!) fős a lelátó... Kilenc után pár perccel kezdődött az előadás, először kicsit döcögősen, de aztán nagyon beindult. Bevallom, Alföldiről sok rosszat hallottam, és Stohl sem a kedvencem, de az előadás valami egészen fantasztikus volt. Le a kalappal Stohl András előtt, aki a három órát végigénekelte-táncolta, és még a karaktert, a "vazsi" gyereket is remekül hozta. Nagyszerű volt Molnár Piroska az özvegy grófné szerepében, és Szatory Dávid Leopoldként. Persze a többiek is szép teljesítményt nyújtottak, élménnyé téve a darabot. Külön dicséret illeti a táncosokat, akik végig mosolyogva, örömmel táncoltak, pedig néha igencsak hevesen kellett ropniuk.
Hogy ne csak jókat írjak, a díszlet viszont nem tetszett. Az első felvonás még hagyján, de a másodikban három óriási műfűből készített disznó volt felállítva a Dóm bejárata elé, amelyeknek a szeme két-két vörös led volt. És azt bizony időnként bekapcsolták. El is neveztük őket vérdisznóknak. Borzalmas volt. Összességében azért nagy élmény volt, húsz perces vastaps volt a stáb jutalma.
A szervezés és a technika flottul működött, bár a hangszórók előtt ültünk, nem kellett megsüketülnünk, nagyon jól megcsinálták a hangosítást. Ellenben az angol nyelvű feliratozás kicsit lecsúszott itt-ott a vetítővászonról, amit bizony nem lett volna ártalmas korrigálni. De egyébként tényleg nagyon jó volt. El kéne még egyszer menni...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése