Tolkien szerint Ithilia
"gyönyörű, napsütötte, noha az állandó harcok nyomait itt-ott már magán viselő vidék."
(A Gyűrűk Ura)

2010. május 11., kedd

Balfácánt vacsorára

Avagy színházbérlet, 2. felvonás.
Szombaton 15 órás kezdés. Előtte némi kavarodás, a magyar nyelv bizony a magyaroknak is nehéz néha ("Ott vársz meg, vagy a színház előtt? Igen."), de időben odaértünk. Átlagéletkor mint legutóbb, olyan ötven körül, előttem, mint mindig, egy magasabb hölgy ült. Nem irigyeltem a mögöttem ülőt.
Rövid, ámde velős összefoglalása a darabnak:
Végy egy milliomos könyvkiadót, deréknál vágd ketté hexensusszal, spékeld unatkozó feleséggel és misztikummal átitatott, excentrikus külsejű szeretővel. Hagyd főni levében néhány órát, majd a fedőt levéve pirítsd zsírjára! Visszamaradt javát szűrd le futball-drukker adóellenőrrel, megszállott makett építővel add meg savát-borsát, hogy a kétórás kulináris ütközet után feltálalhasd a BALFÁCÁNT VACSORÁRA!
(József Attila Színház)
 A két főszereplő Kern András és Koltai Róbert voltak, ez mindent elmond, azt hiszem. A kedvenc megszólalás, amit sikerült megjegyeznem a második felvonás elejéről: "Hát maga meg hogy néz ki?! Ha elmegy a turkáló mellett, bebálázzák!" Az egyetlen negatívum számomra a káromkodások nagy mennyisége volt. Nem, mintha én olyan szépen beszélnék, de számomra furcsa, hogy egy színházi előadásban egyáltalán van benne, nem, hogy ennyi. Azt hiszem, mindegyik darabban volt, amit  láttam az utóbbi években, talán csak a Bécsben látottakban nem, vagy legalábbis nem ilyen hangsúlyosan.
Legközelebb a Miniszter félrelép lesz terítéken.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése